Misefa község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Zala megye
Kistérség: Zalaegerszegi kistérség
Lakosság: 298 fő
Terület: 6.51 km²
Népsűrűség: 45,78 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 92

Történelem

Misefa valószínűleg a XIII. században keletkezett magyar falu, első említése Myxefolva, 1352-ből származik. A magyar Mikse személynév és a falva összetétele.
Más forrás szerint, valószínűleg onnan ered a név, hogy nem lévén temploma a falunak még nagyanyáink idejében sem, (templom ma sincs, de a harangláb harangja szépen szól) hát az udvaron levő nagy diófa árnyékában tartották a miséket. Névadó a misének árnyat adó fa.

Nevezetességek

Egy leromlott állagú, kastélyra csak nyomokban emlékeztető romhalmazból varázsolt romantikus kastélyszálló.
Az önkormányzat által rendbehozatott, platánfák által övezett körhalastó, körülötte pihenőpark, játszótér.

Misefa falurészei

Régi falu

Az 1940-es évek végéig ez a terület felelt meg Misefa falunak. Hagyományos falu, 100 fő körüli lélekszámmal. A házak életkora, stílusa vegyes képet mutat. Nevezetességei – harangláb, faluház – csak helyi jelentőséggel bírnak.

Misefai játszótér (2004. ősz) Major

A Fő utcáról a haranglábnál keleti irányba letérve a Béke utcán találjuk magunkat. Haladva tovább, a Foglár patak hídján átkelve kezdődik a misefai major. A hídról már látható a kastély, és a gyűrű alakú körhalastó, közepén beton emelvénnyel, mely falunapokon koncertek tartására szolgál. A második világháború után a kastély majorsági épületeit lebontották. Az épületek helyére egyrészt vályogból (vert fal, tömés), másrészt az elbontott épületek tégláiból lakóházakat emeltek az itt lakók. Az ötven-hatvan éves épületek mögött, a hegyoldalban fekszik a falu szépen gondozott temetője. A temető oldalában még áll egy öreg kocsányos tölgy, mely a Zalában valaha gyakori Illír jellegű gyertyános tölgyesek itteni hírmondója.

Újsor

A második világháború után közös tanács vezette Misefát és a környező településeket nagykapornaki központtal. Tanácsi döntéssel építési telkeket alakítottak ki Nagykapornak Misefa felé eső része folytatásában, Misefa akkori külterületén (Ország utca nyugati oldala). A telkeken szintes társasházak és családi házak épültek. A terület jellegében, stílusában inkább Nagykapornakhoz, mintsem Misefa régi részeihez hasonló. Az ezredfordulón a Misefai Önkormányzat új utcát nyitott az Ország utcától nyugatra, azzal párhuzamosan. A lakóházakkal szemben találjuk a Misefai halastavat, mely az elmúlt négy év szárazsága alatt térfogatának mintegy kétharmadát veszítette el. A tavat a Foglár patak táplálja, mely az ezredfordulóra időszakossá vált, az év tél végi és kora tavaszi hónapjainak kivételével száraz a medre. A tó és Nagykapornak közé beszorítva kapott helyet Misefa „szabadidő-központja” (fa játszótér, betonos focipálya, teniszpálya).

Környezetvédelem, természetvédelem

A halastó számos védett madár, így a nagy kócsag, a szürkegém, a fehér gólya és a tőkés réce élőhelye.
Ipari szennyezés nincs a faluban, az istállózó állattartás visszaszorulóban van. A mezőgazdaságban használatos vegyszerek terhelik a talajt.
A falut valaha övező természetes erdők a termelőszövetkezetek rablógazdálkodása következtében szinte teljesen eltűntek. Helyükön szántóföld, kaszáló, ritkább esetben akácos képződött.
A globális klímaváltozás Misefán is éreztette a hatását. A halastó kiszáradóban volt, a Foglár patak időszakossá vált. (Az elmúlt évek igen csapadékos időjárása egyelőre megfordította ezt a folyamatot. Kérdés azonban, hogy tartós lesz-e ez a fordulat.)
Problémát jelent még számos illegális szemételhelyezés a falu külterületén.

Egyéb

„MISEFA. Vagy Miskfa. Elegyes falu Szala Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Kapornakhoz nem meszsze, és annak filiája, földgye, és szőleje is középszerű.” (Vályi András: Magyar Országnak leírása; 1796.)

A kastély légifotója

Következő községek

További községek